Macs-kalandok és nagy kalandok I. A tavasz hangjai Áldott szép, tavasz reggeli napsütés volt. Az osztályterem csillogott-villogott a fényben. Borika néni már szombaton végzett a húsvéti nagytakarítással, az utolsó kilincs is ragyogott. A tanterem ablakai nyitva álltak. A frissen mosott függönyök üde illata keveredett a szántás frissföld-párájával és azzal a jellegzetes iskolai levegővel, amit Kovách Zsófi csak krétaszagnak nevezett. Stolnabánya általános iskolájának hatodik osztálya zsongott. Valahogy ezen a napon minden gyerek úgy érezte, az első tízperces szünetet utolsó pillanatig ki kell használnia. Egymás szavába vágva szövögették a terveket. Tavasszal nem csak a kiserdő fái öltözködnek zsenge levelekbe, nem csupán az ibolya dugja elő lila fejét a Rakovina-pataknál. Ilyenkor egyszerre a tizenkét évesek kobakja is megtelik mindenféle gondolattal. Belefészkel az újjászületés a tanterem levegőjébe, tanyát ver a tettvágy a szívekben. Egy ilyen nap különösen alkalmas arra, ho